Mikor is beszélhetünk savas pH-ról

A mai csemegém, leginkább a szemünknek kedvez, és talán ezen keresztül a szívünkhöz is eltalál. Ebben a zord és hideg télben egy kis melegség.

Mikor is beszélhetünk savas pH-ról:

• ph: latin eredetű szó, a hidrogén ereje,  
• a savak pozitív töltésű hidrogénionok, 
• a bázisok pedig negatív töltésű hidroxidionok, melyekben egy hidrogén- és egy oxigén-ion lép kötésre egymással,

Egy folyadék ph-ja attól függ, hogy a hidrogén- vagy a hidroxidionok vannak-e túlsúlyban. Ha a hidrogénionok, akkor az a folyadék savas, ha a hidroxidionok, akkor bázikus, vagy lúgos, ha ezek kiegyenlítik egymást, akkor semleges.

 Ezt egy 0-14-ig terjedő skálán lehet megmérni. A 7-es érték a semleges pH, ez alatti értékek savas, az e fölötti értékek pedig a lúgos oldatot jelzik.

 

 Ami nagyon fontos a pH mérésnél, hogy az értékek nem számtani, hanem logaritmikus arányban állnak egymással, ami annyit jelent, hogy egy oldat 3-as pH értéknél nem kétszer, hanem harmincszor savasabb, mint a 6-os pH- értéknél, vagyis egyik foktól a másikig a tízszeresére nő a savtartalom.

A szervezetünk pH értéke ugyanolyan fontos, mint a testünk hőmérséklete. Optimálisan akkor működik jól a testünk, ha a testhőmérsékletünk 36.7-fok. Ha ennél egy kicsivel alacsonyabb, vagy magasabb, azonnal érezzük és cselekszünk is, annak megfelelően, hogy merre tér el. Az már kevésbé köztudott, hogy a pH értéknek is ugyanilyen fontos szerepe van. Csak abban az esetben tudja a vér ellátni tápanyagokkal a testet és elszállítani a felesleges anyagcseretermékeket, ha a legapróbb erecskébe is el tud jutni. Ehhez viszont egy enyhén bázikus pH értékre van szükség, vagyis 7.36-ra

1. Az emberi szervezet nap mint nap állít elő savakat.
– Hús: húgysav,
– Kólaitalok, cukor: foszforsav
– Fehérlisztből készült terméke: ecetsav
– Füstölt, pácolt ételek: salétromsav
– Disznóhús: kénsav
– Testi túlerőltetés: tejsav
– Bor: kénsav
– Kávé, fekete tea: csersav
– Szénsavas víz: szénsav

2. Az anyagcsere folyamatok során a testben élő mikroorganizmusok elszaporodnak, erjesztik a glükózt, fehérjét, zsírokat, vagyis méreganyagokat termelnek és elindul az elsavasodás. 

3. A savak először a vérbe kerülnek. Dr. Young úttörőként foglalkozik az élő vérsejtek elemzésével, megfigyelte a mikroszkóp alatt a beteg és az egészséges vérsejteket, és úgy találta, hogy a beteg sejtek sötétek és eltorzultak, míg az egészséges sejtek kerek formájúak, élénk színűek, és gyakorlatilag ragyognak a beteg sejtekhez képest. Célul tűzte ki magának, hogy rájöjjön, mi okozza ezt . Úgy találta, hogy az élet esszenciája majdnem kizárólag növényeken keresztül jut el hozzánk, és hogy testünk minden sejtjének szüksége van a zöld növényekből nyert fényre.
Az élő vér mikroszkóppal vizsgálva

Ilyen egy egészséges ember vére amikor a szervezet enyhén lúgos. Jól látszik, hogy a vörösvértestek teljesen elkülönülnek, az alakjuk szép, szabályos, és a sejtek közötti tér, tiszta, áttetsző.

Ezen az ábrán egy elsavasodott ember vörösvérsejtjeit láthatjuk. Jól megfigyelhető, hogy a sejtek teljesen össze vannak tapadva, ezáltal sokkal kevesebb oxigént tudnak szállítani. Következmény : fáradtság érzet, rossz emésztés, bőr elváltozások.

4. A vérből a savfelesleg a kötőszövetekbe jut. Kötőszövetek tartják össze a szerveket, ebbe futnak az erek, és az idegek. A kötőszövetekbe raktározódnak el addig, amíg a vesék, a tüdő, bőr, máj, belek mindent meg nem tesz azért, hogy megszabaduljon a felesleges savaktól.

5. Testünk savakat állandóan termel, bázisokat viszont nem tud előállítani, ezért folyamatosan pótolni kell. A bázisok olyan anyagok, amelyek semlegesítik a savakat, mint pl. : ásványi anyagok, nyomelemek. Abban az esetben ha ezt nem pótoljuk folyamatosan a csontokból és az izmokból vonja ki. Ennek köszönhetően válnak a csontok törékennyé és az erek merevvé, ami pedig a csontritkuláshoz és a szívinfarktushoz, és agyvérzéshez vezet.

6. Miután a kötőszövetek már nem tudnak további savadagot felvenni, akkor a felesleget zsírsejtekhez köti és így alakul ki a túlsúly. Ha azonban az izületekben rekednek, fájdalmas gyulladást okoznak. Így alakul ki a reuma, sőt ha még nem is iszik elég folyadékot, akkor köszvényes csomója lesz. Ezek olyan betegségek, amelyek azt mutatják, hogy a szervezet túl van terhelve savakkal.

Egyes szervek és azok munkája a szervezetünkben.

Bővebben a tüdő, a vesék, a bőr, belek, gyomor, csontok, a kötőszövet munkájáról.

•  Tüdő: Belégzéskor oxigént veszünk fel, kilégzéskor szén-dioxidot adunk le, szén-dioxid=sav, vagyis az oxigén savtalanító, ezért nagyon fontos, hogy hogyan lélegzünk. Minél mélyebben annál jobb, ezt még fokozhatjuk légző és testgyakorlatokkal. A légzés az életet jelenti, ugyanakkor a harmonikus légzés, megnyugtatja az idegeket és a gondolatokat, ha azonban felületesen, sietősen, aprókat lélegzünk, akkor a lélegzet nem képes végigáramolni a testen, így gyakran a medencében vagy a mellkasban megreked, és itt izomfeszültség keletkezik, ami még inkább megakadályozza, hogy az oxigén eljusson mindenhová a testben. A helyes légzés azt jelenti, hogy csukott szájjal az orron keresztül ki és belélegzünk. Amikor kifújjuk a levegőt, akkor a has összehúzódik, és a rekeszizom megemelkedik, eközben masszírozza a szívet. Belégzéskor a has kiszélesedik, a rekeszizom lesüllyed, és a hasi szerveket masszírozza. Fontos, hogy a gerincoszlopunk közben egyenes legyen,

• Vesék: Ahhoz, hogy a savakat és a savas nitrogén vegyületeket kitudja választani a vesénk, fontos, hogy sok folyadékot igyunk, 20kg-ként 1 liter, ebbe nem tartozik bele a tej és a kávé, (mert a kávé pl. kiszárítja a szervezetet ) . Akkor is izzadunk ha nem vesszük észre, ezért folyamatosan pótolnunk kell a kiválasztott folyadékot, mivel ha nem áll rendelkezésre elegendő, akkor a sejtek kiszáradnak és az agy sem képes optimálisan dolgozni.

•  Bőr: Legnagyobb szervünk, fokozott izzadással több savat ad le.

•  Belek: Hasnyálmirigy erősen bázikus váladékot bocsát ki a belekbe és a gyomorsavval érkező savakat megköti és semlegesíti. Ha jól működik akkor képes megakadályozni, hogy a táplálék erjedni kezdjen és savak képződjenek, a belekbe beinduló rothadás és az erjesztő savak miatt teltségérzet és puffadás lép fel.

•  Gyomor: a test legsavasabb területe, erre azért van szükség mert csak így tudja felbontani a fehérjéket és a kórokozóktól megszabadítani a táplálékot.

•  Csontok: ha a vér már nem képes egymaga semlegesíteni a test savtartalmát akkor a csontokból vonja el a kálciumot és a foszfátot, és ez csontritkuláshoz vezet.

•  Kötőszövet: víztárolóként, szűrőrendszerként és felesleges savtárolóként szolgál,

Lassan ugyan, de azért terjed a köztudatban, hogy nagyon sok civilizációs (szívinfarktus, érelmeszesedés, agyvérzés, csontritkulás….)betegség egyik fő oka a test elsavasodása. Az akadémikus orvostudomány még nem ismeri el a lúgosítás fontosságát, (persze tisztelet a kivételnek), éppen ezért nem is hívja fel a figyelmét a pácienseinek erre a lehetőségre, illetve ennek a fontosságára.

Mindenkinek kívánok nagyon szép napot, estét! Jó olvasgatást!!!
Várlak vissza holnap is!!!!!!!