Étvágy......Lélek......Étvágytalanság.....Súly
Mai témám szerintem nagyon, nagyon fontos ahhoz, életmódot tudjunk váltani.
Tudnunk kell az okát, hogy miért is "döntöttünk" úgy, hogy "elbújunk" egy másik testben. Ami elhízott, ami mindenféle táplálkozási gondokkal küzd, ami lusta, ami nehézkes, ami nem szép. Ha ezzel tisztába jövünk, sokkal könnyebb lesz változtatni is.
Az étel az életet szimbolizálja, és egyfajta életörömnek, élvezetnek is tekinthető.
Az étel tehát egyaránt kielégíti a fizikai, érzelmi igényeimet is. A mértéktelen evés azt jelzi, hogy kompenzálni akarok, még több "életet" veszek magamhoz, mert szükségem van arra, hogy belül érzett űrt kitöltsem. Mély és erős szeretethiányra, szeretetéhségre utal, esetleg a feszültségemet akarom csökkenteni. Az is elképzelhető, hogy egyszerűen csak egy olyan elfoglaltságot jelent a számomra, amely közben nem kell saját magamon gondolkodnom. A táplálkozás jelenti számomra a szabadság az elégedettség érzését.
Ha az édeset kívánom, akkor alacsony a vércukorszintem, amely az életkedv elvesztéséhez vezet. A gyermekek azért szeretnek mindent, ami édes, mert nekik rendkívül sok szeretetre van szükségük. A farkasétvágy minden esetben azt jelenti, hogy a szívet érte sérülés. Több szeretetet kell adnom, és persze kapnom is (gyermekeimtől, páromtól, barátaimtól).
Mivel a táplálék az életet jelenti, az étvágytalanság bűntudatra utal (nem érdemlem meg az életet, félek, védekezem) Jelezhet továbbá kedvetlenséget, motiváció hiányát. Nem akarok új benyomásokat gyűjteni, lelkesítő tapasztalatokat szerezni, amelyek felvidíthatnának engem. Nem akarom magamhoz venni, megemészteni azt az újdonságot, amit az élet felkínál, mert úgy érzem, nem felel meg nekem.
Szívem nyit a kaland és az élet felé, becsülöm magamat, elfogadom az új benyomásokat (új ízeket) és így lépek egy nagyot előre. Evés közben jön meg az étvágy, vagyis az életkedv akkor tér vissza, ha éljük az életünket. (Ez egy energia, egy érzés, amellyel tudatosan "megtöltöm" a szívemet úgy, hogy egy bizonyos mentális képet vagy eseményt idézek fel magamban. A szeretet segítségével így elérhetem a gyógyulást, vagy megerősíthetem pozitív hozzáállásomat)
Az a zsírtöbblet, amelyet a testem (a belső világom) és a külvilág közé felhalmoztam, azt jelzi, hogy tudat alatt el akarom magam szigetelni, vagy belém szorultak, bennem rekedtek bizonyos érzelmek, amelyeket látni sem akarok. A kövérségemmel egy bizonyos védelmet keresek, a súlytöbbletet a gondolataimmal fokozatosan halmozom fel. Szakadék van köztem és a külvilág között. Így akarom elrejteni magamban a sebezhetőségem miatt kialakult bizonytalanságot, és így akarom elkerülni, hogy megjegyzésekkel sértsenek meg, vagy olyan, főként szexulitással kapcsolatos helyzetbe kerüljek, ami kellemetlen számomra. Túlsúly annak is lehet a következménye, hogy mindent birtokolni akarok. Egoista vagyok, és bizonyos érzéseket nem vagyok hajlandó elengedni. Kövérség esetén lehet szó az egyensúly felborulásáról, vagy a környezetemmel szembeni lázadásról, esetleg olyan helyzetekre, mozzanatokra történő reagálásról, amelyeket látni sem akarok, vagy amelyekre nem szívesen emlékezem. Az élelmiszer érzelmi táplálékot jelképez számomra. Mértéktelenül eszem, hogy az érzelmi űrt betöltsem, vagy kompenzáljam a sikert, ami engem érzelmileg "elszigetel". Valószínűleg mind érzelmi, mind anyagi téren bizonytalanságban élek, és tudat alatt arra van szükségem, hogy elraktározzak dolgokat, nehogy bármiben hiányt szenvedjek. A hiányérzet eredetét valószínűleg a gyermekkoromban kell keresni. Főként az édesanyámmal lehet kapcsolatos, mivel ő jelképezi számomra a közvetlen kapcsolatot a táplálékkal és a túléléssel (szoptatás). A kövérség gyakran érzelmi sokk vagy nagy veszteség következménye, a megélt hiányt, ürességet, igen nehezen viselem. Gyakran előfordul, hogy egy szeretett személy eltávozása, elvesztése miatt érzem bűnösnek magamat. Keresem életem célját, valami jót szeretnék véghez vinni. Nehezen találom, foglalom el a helyemet a világban a szavaim vagy cselekedeteim által, ezért a testemmel akarok teret nyerni magam számára. Kinézetemmel, külsőmmel kapcsolatosan is alulértékelem magam. Egy kisebb "tökéletlenség", testi hiba vagy pár felszedett kiló számomra hatalmas jelentőséggel bír, és már nem vagyok képes meglátni és értékelni magamat. Mivel minden figyelmemet a hibákra összpontosítom, a testem erre csak még több hibával, előnytelenséggel és súlyfelesleggel fog reagálni, hogy ráébredjek arra, mennyire szigorú vagyok magammal szemben, és mennyire sokat ártok magamnak a negatív gondolatokkal. A diétával kombinált testmozgás nem lesz elegendő, rá kell ébrednem a túlsúlyom valódi okára. Legyek akár gyermek, akár felnőtt, mindenképpen tudatosítanom kell magamban, hogy elutasítom saját magamat. Az is lehet a benyomásom, hogy korlátozott vagyok az életem bizonyos aspektusaival szemben, vagy azzal kapcsolatosan, amit el akarok érni. Ez a korlátozottság érzése lesz a testem "kiterjesztésének", és túlsúlyának az oka. Ha olyan ember vagyok, aki felhalmozza az érzelmeit vagy dolgait (tárgyak), akkor a testem szintén erre fog törekedni, zsírok formájában.
Megtanulom kifejezni az érzelmeimet, elismerni értékeimet és lehetőségeimet. Most már tudom, hogy minden űrt, amelyet magamban érzek, betölthetek szeretettel, és magammal szembeni pozitív gondolatokkal. Saját magam és mások elfogadásával, a szeretettel, amivel körülveszem magam, megszabadulok a kíntól és ilyesfajta védekezés szükségességétől.
Tudnunk kell az okát, hogy miért is "döntöttünk" úgy, hogy "elbújunk" egy másik testben. Ami elhízott, ami mindenféle táplálkozási gondokkal küzd, ami lusta, ami nehézkes, ami nem szép. Ha ezzel tisztába jövünk, sokkal könnyebb lesz változtatni is.
Étvágy
Az étel az életet szimbolizálja, és egyfajta életörömnek, élvezetnek is tekinthető.
Ha az édeset kívánom, akkor alacsony a vércukorszintem, amely az életkedv elvesztéséhez vezet. A gyermekek azért szeretnek mindent, ami édes, mert nekik rendkívül sok szeretetre van szükségük. A farkasétvágy minden esetben azt jelenti, hogy a szívet érte sérülés. Több szeretetet kell adnom, és persze kapnom is (gyermekeimtől, páromtól, barátaimtól).
Étvágytalanság
Mivel a táplálék az életet jelenti, az étvágytalanság bűntudatra utal (nem érdemlem meg az életet, félek, védekezem) Jelezhet továbbá kedvetlenséget, motiváció hiányát. Nem akarok új benyomásokat gyűjteni, lelkesítő tapasztalatokat szerezni, amelyek felvidíthatnának engem. Nem akarom magamhoz venni, megemészteni azt az újdonságot, amit az élet felkínál, mert úgy érzem, nem felel meg nekem.
Szívem nyit a kaland és az élet felé, becsülöm magamat, elfogadom az új benyomásokat (új ízeket) és így lépek egy nagyot előre. Evés közben jön meg az étvágy, vagyis az életkedv akkor tér vissza, ha éljük az életünket. (Ez egy energia, egy érzés, amellyel tudatosan "megtöltöm" a szívemet úgy, hogy egy bizonyos mentális képet vagy eseményt idézek fel magamban. A szeretet segítségével így elérhetem a gyógyulást, vagy megerősíthetem pozitív hozzáállásomat)
Súly
Az a zsírtöbblet, amelyet a testem (a belső világom) és a külvilág közé felhalmoztam, azt jelzi, hogy tudat alatt el akarom magam szigetelni, vagy belém szorultak, bennem rekedtek bizonyos érzelmek, amelyeket látni sem akarok. A kövérségemmel egy bizonyos védelmet keresek, a súlytöbbletet a gondolataimmal fokozatosan halmozom fel. Szakadék van köztem és a külvilág között. Így akarom elrejteni magamban a sebezhetőségem miatt kialakult bizonytalanságot, és így akarom elkerülni, hogy megjegyzésekkel sértsenek meg, vagy olyan, főként szexulitással kapcsolatos helyzetbe kerüljek, ami kellemetlen számomra. Túlsúly annak is lehet a következménye, hogy mindent birtokolni akarok. Egoista vagyok, és bizonyos érzéseket nem vagyok hajlandó elengedni. Kövérség esetén lehet szó az egyensúly felborulásáról, vagy a környezetemmel szembeni lázadásról, esetleg olyan helyzetekre, mozzanatokra történő reagálásról, amelyeket látni sem akarok, vagy amelyekre nem szívesen emlékezem. Az élelmiszer érzelmi táplálékot jelképez számomra. Mértéktelenül eszem, hogy az érzelmi űrt betöltsem, vagy kompenzáljam a sikert, ami engem érzelmileg "elszigetel". Valószínűleg mind érzelmi, mind anyagi téren bizonytalanságban élek, és tudat alatt arra van szükségem, hogy elraktározzak dolgokat, nehogy bármiben hiányt szenvedjek. A hiányérzet eredetét valószínűleg a gyermekkoromban kell keresni. Főként az édesanyámmal lehet kapcsolatos, mivel ő jelképezi számomra a közvetlen kapcsolatot a táplálékkal és a túléléssel (szoptatás). A kövérség gyakran érzelmi sokk vagy nagy veszteség következménye, a megélt hiányt, ürességet, igen nehezen viselem. Gyakran előfordul, hogy egy szeretett személy eltávozása, elvesztése miatt érzem bűnösnek magamat. Keresem életem célját, valami jót szeretnék véghez vinni. Nehezen találom, foglalom el a helyemet a világban a szavaim vagy cselekedeteim által, ezért a testemmel akarok teret nyerni magam számára. Kinézetemmel, külsőmmel kapcsolatosan is alulértékelem magam. Egy kisebb "tökéletlenség", testi hiba vagy pár felszedett kiló számomra hatalmas jelentőséggel bír, és már nem vagyok képes meglátni és értékelni magamat. Mivel minden figyelmemet a hibákra összpontosítom, a testem erre csak még több hibával, előnytelenséggel és súlyfelesleggel fog reagálni, hogy ráébredjek arra, mennyire szigorú vagyok magammal szemben, és mennyire sokat ártok magamnak a negatív gondolatokkal. A diétával kombinált testmozgás nem lesz elegendő, rá kell ébrednem a túlsúlyom valódi okára. Legyek akár gyermek, akár felnőtt, mindenképpen tudatosítanom kell magamban, hogy elutasítom saját magamat. Az is lehet a benyomásom, hogy korlátozott vagyok az életem bizonyos aspektusaival szemben, vagy azzal kapcsolatosan, amit el akarok érni. Ez a korlátozottság érzése lesz a testem "kiterjesztésének", és túlsúlyának az oka. Ha olyan ember vagyok, aki felhalmozza az érzelmeit vagy dolgait (tárgyak), akkor a testem szintén erre fog törekedni, zsírok formájában.Megtanulom kifejezni az érzelmeimet, elismerni értékeimet és lehetőségeimet. Most már tudom, hogy minden űrt, amelyet magamban érzek, betölthetek szeretettel, és magammal szembeni pozitív gondolatokkal. Saját magam és mások elfogadásával, a szeretettel, amivel körülveszem magam, megszabadulok a kíntól és ilyesfajta védekezés szükségességétől.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése