A mai csemegém egy kedves kis kép, reggeli készítés közben:
Már két bejegyzésem is született a motivációról.
http://egeszsegradtalalt.blogspot.hu/2012/10/kedves-olvasoim-mai-csemegem-egy-kis.html
http://egeszsegradtalalt.blogspot.hu/2012/10/kedves-olvasoim-mai-csemegem-egy-kis.html
Annak ellenére, hogy pontosan tudom a működését, mégis bele esem abba a "csapdába", hogy nagy lelkesen hozzáfogok valamihez, majd kisvártatva abba is hagyom. Legyen az mozgás, vagy éppen valamilyen táplálkozási forma.
Na de miért? Mik azok a dolgok amik annyira tudják motiválni az embert, hogy megmarad a kitartása, a szorgalma, az elszántsága......
Elsősorban szerintem a SZERELEM tud a LEG motiválóbb lenni. Ha meg akarunk valakit "szerezni", hódítani, ha vissza akarunk valakit hódítani. Ekkor képesek vagyunk olyan "önsanyargató" dolgokat is megtenni, amit különben biztosan nem tennénk.
A másik az EGÉSZSÉGÜNK, vagy valamely CSALÁDTAG EGÉSZSÉGE. Ilyenkor sem ismerünk lehetetlen.
Ezen kívül persze a pénz, a megélhetés, a jobb-nyugalmasabb élet elérése is motiváló, kinek-kinek mi.
Az biztos, hogy bármit is szeretnénk elérni ami most nincs, mindenhez életmódot kell váltanunk. Az életmód nem csak a táplálkozásra vonatkozik, hanem bármire amit eddig tettünk és nem vezetett eredményre, vagy negatív dolgot hozott.
Pl. ha eddig esténként órákat töltöttünk a TV vagy a számítógép előtt ahelyett, hogy mondjuk mozogtunk volna valamit és ennek eredményeként gyarapodott a súlyunk, aminek eredménye, hogy egyre rosszabbul érezzük magunkat a bőrünkben, aminek eredménye egy idő után a depresszió. Vagyis ha szeretnénk ebből kikecmeregni be kell ezt látni, ami az első lépés, majd ki kell kapcsolni a TV-t.
Persze nem könnyű az akár több évtizedes berögzült dolgokon változtatni, és belátni, hogy az az út a "pokolba" vezet. Akinek ehhez van "ereje", hogy BELÁTJA, az megtette a legnagyobb lépést.
Ne felejtsük el, hogy az életmód váltás egy nagy KALAND! Hiszen egy csomó olyan dologgal ismerkedhetünk meg, amit eddig nem ismertünk, vagy nem foglalkoztunk vele.
A következő nagy ERŐ ahhoz kell, hogy kitartsunk valami mellet, hogy tudjuk csinálni akár az életünk végéig is, nem csak addig amíg valami kis jót sikerült felmutatnunk. (Én magam itt szoktam elbukni!)
Ehhez viszont az kell, hogy egy olyan ÉLETMÓDOT válasszunk magunknak ami testhez álló. Ami ugyan jár lemondással, változtatással, de olyannal ami még megtartható, betartható. Jobb kis lépésekben elkezdeni, és ha azt érezzük, hogy jobban vagyunk, vagy van pozitív visszaigazolásunk, hogy jó az amit teszünk, akkor már szinte magától megy.
Akár bevalljuk akár nem valamiért mi emberek elég "gyengék" vagyunk. Mire is gondolok? Addig amíg fiatalok vagyunk törődünk magunkkal, testünkkel, lelkünkkel, szellemünkkel. Majd ahogyan családot alapítunk, mintha elindulnánk a lejtőn. Már nem olyan fontos, hogy hogyan nézünk ki, hogy hány kilók vagyunk, hogy sminkelünk-e, hogy testalkatunknak megfelelően öltözködünk-e, hogy karban tartjuk az elménket, hogy olvasunk-e és ezt megosztjuk,............ Elhanyagoljuk magunkat. Csak nézz szét egy bevásárló központba, ha túlzásnak gondolod, vagy nem hiszed. Persze tisztelet a kivételnek. Pedig a legtöbb családi viszály a "harmadik fél" megérkezése miatt alakul ki. Ennek pedig az egyik és szerintem leginkább kiváltója, az "elhanyagoltság".
Az életmód váltással kapcsolatba én magam mindig ott estem a legnagyobb hibába, hogy valaminek a hatására eldöntöttem, hogy holnaptól ezt vagy azt csinálom, de nem, vagy csak igen kevés háttér információm volt a dologról ami persze oda vezetett, hogy akadályokba ütköztem, mert pl. amikor vegetáriánus életmódba kezdtem, igazából fogalmam sem volt hogy mit is lehet enni hús, felvágott helyett, mit tegyek az asztalra a családnak, nem egyszer éreztem úgy, hogy na én ezt nem csinálom.
Ezért én azt javaslom, hogy bármilyen irányban is szeretnénk változtatni, előtte olvassunk utána, érdeklődjünk utána, konzultáljunk másokkal akik már csinálják, vagy ha kell orvosunkkal is. Vonatkozik ez a mozgásra is, vagy ha éppen a stresszt szeretnénk relaxációval csökkenteni.
Sok sikert mindenkinek! Na és persze elhatározást, motivációt, kitartást.
Már két bejegyzésem is született a motivációról.
http://egeszsegradtalalt.blogspot.hu/2012/10/kedves-olvasoim-mai-csemegem-egy-kis.html
http://egeszsegradtalalt.blogspot.hu/2012/10/kedves-olvasoim-mai-csemegem-egy-kis.html
Annak ellenére, hogy pontosan tudom a működését, mégis bele esem abba a "csapdába", hogy nagy lelkesen hozzáfogok valamihez, majd kisvártatva abba is hagyom. Legyen az mozgás, vagy éppen valamilyen táplálkozási forma.
Na de miért? Mik azok a dolgok amik annyira tudják motiválni az embert, hogy megmarad a kitartása, a szorgalma, az elszántsága......
Elsősorban szerintem a SZERELEM tud a LEG motiválóbb lenni. Ha meg akarunk valakit "szerezni", hódítani, ha vissza akarunk valakit hódítani. Ekkor képesek vagyunk olyan "önsanyargató" dolgokat is megtenni, amit különben biztosan nem tennénk.
A másik az EGÉSZSÉGÜNK, vagy valamely CSALÁDTAG EGÉSZSÉGE. Ilyenkor sem ismerünk lehetetlen.
Ezen kívül persze a pénz, a megélhetés, a jobb-nyugalmasabb élet elérése is motiváló, kinek-kinek mi.
Az biztos, hogy bármit is szeretnénk elérni ami most nincs, mindenhez életmódot kell váltanunk. Az életmód nem csak a táplálkozásra vonatkozik, hanem bármire amit eddig tettünk és nem vezetett eredményre, vagy negatív dolgot hozott.
Pl. ha eddig esténként órákat töltöttünk a TV vagy a számítógép előtt ahelyett, hogy mondjuk mozogtunk volna valamit és ennek eredményeként gyarapodott a súlyunk, aminek eredménye, hogy egyre rosszabbul érezzük magunkat a bőrünkben, aminek eredménye egy idő után a depresszió. Vagyis ha szeretnénk ebből kikecmeregni be kell ezt látni, ami az első lépés, majd ki kell kapcsolni a TV-t.
Persze nem könnyű az akár több évtizedes berögzült dolgokon változtatni, és belátni, hogy az az út a "pokolba" vezet. Akinek ehhez van "ereje", hogy BELÁTJA, az megtette a legnagyobb lépést.
Ne felejtsük el, hogy az életmód váltás egy nagy KALAND! Hiszen egy csomó olyan dologgal ismerkedhetünk meg, amit eddig nem ismertünk, vagy nem foglalkoztunk vele.
A következő nagy ERŐ ahhoz kell, hogy kitartsunk valami mellet, hogy tudjuk csinálni akár az életünk végéig is, nem csak addig amíg valami kis jót sikerült felmutatnunk. (Én magam itt szoktam elbukni!)
Ehhez viszont az kell, hogy egy olyan ÉLETMÓDOT válasszunk magunknak ami testhez álló. Ami ugyan jár lemondással, változtatással, de olyannal ami még megtartható, betartható. Jobb kis lépésekben elkezdeni, és ha azt érezzük, hogy jobban vagyunk, vagy van pozitív visszaigazolásunk, hogy jó az amit teszünk, akkor már szinte magától megy.
EL KELL DÖNTENÜNK FEJBEN, MAJD ÁT KELL VINNI A GYAKORLATBA, EGYIK SEM MŰKÖDIK A MÁSIK NÉLKÜL.
Akár bevalljuk akár nem valamiért mi emberek elég "gyengék" vagyunk. Mire is gondolok? Addig amíg fiatalok vagyunk törődünk magunkkal, testünkkel, lelkünkkel, szellemünkkel. Majd ahogyan családot alapítunk, mintha elindulnánk a lejtőn. Már nem olyan fontos, hogy hogyan nézünk ki, hogy hány kilók vagyunk, hogy sminkelünk-e, hogy testalkatunknak megfelelően öltözködünk-e, hogy karban tartjuk az elménket, hogy olvasunk-e és ezt megosztjuk,............ Elhanyagoljuk magunkat. Csak nézz szét egy bevásárló központba, ha túlzásnak gondolod, vagy nem hiszed. Persze tisztelet a kivételnek. Pedig a legtöbb családi viszály a "harmadik fél" megérkezése miatt alakul ki. Ennek pedig az egyik és szerintem leginkább kiváltója, az "elhanyagoltság".
Az életmód váltással kapcsolatba én magam mindig ott estem a legnagyobb hibába, hogy valaminek a hatására eldöntöttem, hogy holnaptól ezt vagy azt csinálom, de nem, vagy csak igen kevés háttér információm volt a dologról ami persze oda vezetett, hogy akadályokba ütköztem, mert pl. amikor vegetáriánus életmódba kezdtem, igazából fogalmam sem volt hogy mit is lehet enni hús, felvágott helyett, mit tegyek az asztalra a családnak, nem egyszer éreztem úgy, hogy na én ezt nem csinálom.
Ezért én azt javaslom, hogy bármilyen irányban is szeretnénk változtatni, előtte olvassunk utána, érdeklődjünk utána, konzultáljunk másokkal akik már csinálják, vagy ha kell orvosunkkal is. Vonatkozik ez a mozgásra is, vagy ha éppen a stresszt szeretnénk relaxációval csökkenteni.
Sok sikert mindenkinek! Na és persze elhatározást, motivációt, kitartást.
Életmódot csak akkor tudunk váltani,ha a kijelölt út teljesen ránk szabott.Lehet,hogy hónapokig csak ismerkedünk a különböző lehetőségekről,de ezek nem elfecsérelt hónapok.Rengeteget tudunk meg így magunkról is.Bele lehet kóstolni ebbe is meg abba is,aztán szépen kiderül minden téren,hogy mi is az amit akarunk,amit végig tudunk csinálni.
VálaszTörlésnem hiszek a végletekben, és nem hiszem ,hogy mindenkinek uganaz a dolog lenne üdvözítő,legyen szó táplálkozásról,mozgásról,párkapcsolati kérdésekről , bármiről.8 milliárdan vagyunk,senki nem hiheti,hogy mindenkinek ugyanaz jó.
Én az étkezés terén kerestem az utam az elmúlt hónapokban.Beléptem csoportokba,majd kiléptem,pont azért mert szinte megszállottan hírdettek egyfajta étkezést.Együnk csak nyerset.Több hónap után rájöttem nekem ez soha nem fog menni,és nem hiszem,hogy ezért megrovást érdemelnék.Viszont nagyon kíváncsi vagyok.hogy 10-20 évig is lehet-e csak zöldséglevet inni,csak nyers zöldségeket,gyümölcsöket enni.Az idő majd választ ad.
Nekm sokkal inkább a lazább vegetarianizmus jön be.Inkább a lakto-ovo része.De ehez szükségem volt más tapasztalatokra is.
Még egy dolog.Szerintem senki nem erőszakolhatja meg a testét.Értem ez alatt,hogyha valamit az ember teste -lelke visszautasít,az biztos,hogy nem szolgál az egészségemnek.Pl. ha valaki utálja a búzafűlevet,akkor nem értem,hogy miért kényszeríti magára.Lehet az a világ legegészségesebb étele,akkor is megbetegíti hosszútávon,ha magára erőszakolja.Szóval sokféle út van és egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál.és semmit sem utálok jobban,mint amikor valakit utálnak mondjuk azért mert jóízűen húst eszik. Az utálat eleve nem összeegyeztethető azzal,hogy ugyanakkor azt mondják,hogy csak nekik van szép lelkük,mert nem esznek húst.Egy fenét.Millió számra vannak sokkal jobb lelkűek a húsevők között is mint a vegánok között.
Bocs,hogy kissé hosszúra nyúltam,de örülök m,hogy végre kiírtam magamból.és örülök,hogy kiléptem az önimádók és öntömjénezők közül.Persze csak páran vannak ilyenek,de meghatározóak a csoportban.Ahol most vagyok az egy elfogadó,semmit másra nem kényszerítő csoport.Nem esnik össze senki mérgében ha netántán valaki húst merészel enni vag ytojást vagy cukrot.
Na, tényleg befejezem.Andi
Szia Andi!
TörlésKöszönöm a hozzászólásod, a szívemből írtál. Mi 7 évig csináltuk a vegetáriánus életmódot, megtapasztalva annak minden jó tulajdonságát, mégis egyszer csak eljött egy pont amikor újra visszaszivárgott az életünkbe a hús. Na nem azt mondom, hogy húst eszünk hússal, amit csak tudok most is helyettesítem mással, de időnként megeszünk egy-egy szelet rántott husit, vagy éppen egy finom rakott tésztát amiben hús is van. A múlt nyaram a nyers táplálkozásról szólt, de amikor egy 4 tagú családot kell élelmezni, nem mindig marad kedvem, meg főleg affinitásom, hogy kitaláljak magamnak valami nyers kaját, beszerezzem a hozzávalókat és még meg is csináljam, Függetlenül attól, hogy csak néhány perc. Most a zöld leveket iktattam be ismét a napjaimba, mert a nyári rohanás, nem evés, vagy inkább össze vissza evés, megmutatta a hatását. Szóval én is úgy vagyok mint Te, sok mindent kipróbálok,ami jó, ahhoz időnként vissza vissza térek. Én csodálom azokat akik éveken, évtizedeken keresztül tudnak csinálni egy bizonyos életformát.
Örülök, hogy írtál.
További szép napot Neked!