Lélek.....Depresszió.....Koronacsakra.....

Újra, és újult erővel ismét itt vagyok. Egy kis átszervezést igényeltek a gondolataim, a teendőim, az életem, így a blog írásra már nem maradt sem időm, sem energiám. De be kell valljam, nagyon nagyon hiányzott. Most viszont tele tervekkel, elképzelésekkel ismét nekiláttam az írásnak. Remélem hogy ismét visszatérnek hozzám a régi olvasóim, és talán újakat is köszönthetek és sok hasznos információt, lelki feltöltődést tudok nyújtani mindenkinek!

Folytatom   a már megkezdett betegségek, azok lelki kiváltói és a hozzá tartozó csakra sorozatomat.

Depresszió: 

Azt hiszem ez az a téma, amivel már minden ember az élete során találkozott. Vagy úgy, hogy önmaga lett depressziós vagy úgy, hogy a környezetében volt valaki, aki depressziós volt. Egyik sem könnyű.  Jómagam is beleestem ebbe több ízben is, sőt néha vannak napok, amikor olyan depisnek érzem magam, hogy csak na.....  Első ízben jó 12 évvel ezelőtt estem depresszióba, amikor elkezdtem foglalkozni a betegségem (szívritmus zavar) lelki okával és nehezen tudtam megemészteni, hogy "bajom" van a szeretettel. Pedig még a vízcsapból is ez folyt, és ez olyan mélyen frusztrált engem, hogy teljesen kicsúszott a lábam alól a talaj. Másodjára pedig a múlt nyáron, amikor a házasságom látszott tönkre menni és úgy éreztem, hogy teljesen egyedül maradtam a problémáimmal és senki nem segít, senkinek nem fontos mi van velem (önsajnálat, szegény én, profi kivitelezésben) .

Mi is a depresszió?

Alvásproblémák, krónikus fáradtság,bűnösség érzése, csökkent étvágy, állandó szomorúság és szorongás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, az érdeklődés elvesztése az élet dolgai iránt -mind a depresszió jelei.

A depresszió mély belső szomorúságot takar, olyan elfojtott érzelmek felhalmozódását jelenti, amelyek konfliktust okoznak a test és a lélek között. A depresszió belülről felemészt, nyomorultnak, értéktelennek érzem magam. Folyamatosan a múltban élek, és nem vagyok képes ezen túltenni magam. A jelen és a jövő nem létezik számomra. Fontos, hogy a dolgokhoz való hozzáállásomon változtassak, mivel most már minden más, mint azelőtt. A depresszió gyakran egy igen fontos mérföldkő az életünkben (például fiatalkorban) mert arra kényszerít, hogy szembenézzünk önmagunkkal. Mindenáron egy másik életet szeretnénk. Az ideáim (álmaim) és a valóság (a történések) között őrlődöm. Feszültség húzódik aközött, ami vagyok, és amivé válni szeretnék. Belső egyensúlyom felborul  (amely talán hormonális is), rám se lehet ismerni. Úgy érzem korlátoznak, szépen lassan elveszítem létem lényegét, az élni akarásomat, az élet kedvemet. Haszontalannak érzem magam. A depresszió oka általában a körülöttem lévő dolgokban keresendő, egy élethelyzetben. Legyen szó az engem körülvevő emberekről (szüleim, gyermekeim, barátaim) állatokról vagy dolgokról (munkám, házam, bútoraim). Lehet szó arról, hogy félek valaminek az elvesztésétől, vagy valamilyen súlyos vita uralja a közvetlen környezetemet (például testvérek közötti vitta). Íme néhány mondat, amelyek ezt a helyzetet jól illusztrálhatják: "Megfulladok tőled!", "Elszívod előlem a levegőt!" Néha nehéz kijelölni saját magunk és életterünk határait. Mi az, ami csakis a sajátom, mi az, ami másoké? A depressziós emberek, gyakran érzékenyek. Mindent nagyon intenzíven megélek, ami körülöttem történik, érzékenységem megtízszereződött -ezért érzem úgy, hogy környezetem megfojt engem. Feladom, mert túl nagy teher. Nincs többé kedvem élni, és bűnösnek érzem magam azért, amivé váltam. Hajlamos lehetek önpusztító magatartásra. Figyelemre, odafigyelésre van szükségem, hogy újra megtanuljam értékelni magam, de a depresszió tudat alatt a környezetemet manipuláló eszközzé is válhat. Az életemnek nem része többé a nevetés. Bármi legyen is a búskomorságom oka, mostantól megvizsgálom, amelyek a depresszióm mögött húzódó valódi okok. Fiatalként nagy feszültség, nyomás alatt voltam? Melyek azok a jelentős, gyermekkoromban megélt események, amelyek miatt az életemet ennyire hiábavalónak érzem? Egy szeretett személy, az életem értelmének elvesztése, vagy az, hogy nem látom merre tart az életem? A valóság és a kötelezettségeim elől való menekülés semmire sem jó (például az öngyilkosság) még akkor sem, ha néha ez tűnik a könnyebb útnak. Fontos, hogy tudatában legyek a kötelességeimnek. Az antidepresszánsok nem elegendőek a depresszió elmulasztására: meg kell keresnem a betegség valós forrását. Mostantól tudatára ébredek annak, hogy egyszeri és megismételhetetlen vagyok. Rendkívüli belső értékekkel rendelkezem. Újra visszanyerem saját magam és az életem feletti irányítást. Választhatok a "feladás" és a "küzdés" között. Minden adott a sorsom megváltoztatására. Ha felelősséget vállalok saját életem felett, szabadabb leszek, és az erőfeszítéseim elnyerik méltó jutalmukat.

Koronacsakra:

Elnevezései: koronacsakra, ezerlevelű lótusz, ahasrara csakra

Elhelyezkedése: kutacsoknál

Elemei: nincs, mivel nem az anyagi síkhoz tartozik,

Endokrin mirigyei: tobozmirigy,

Hormonjai: melatonin,

Érzékelése: nem tartozik hozzá érzékelés (a magasabb rendű világokkal van kapcsolata)

Színei: a szivárvány színei, fehér fény,

Polaritása: egyszerre női és férfi,

Temperamentuma: mester,

Megerősítése: Legyen meg a te akaratod!

Szimbolikája: Az isteni valóság eme síkja túl van a szimbolikán, még akkor is, ha részben ezerlevelű lótusszal, a Nappal és a fénnyel ábrázolják.

Kövei: hegyikristály, gyémánt,

Illóolajai: nincs

Címszavai:

• az univerzális tudat
• a fény
• az emelkedett (isteni) tudatú ember,

A koronacsakra a csakrarendszer hetedik síkja, és azt jelenti, amit a mi kultúránk a "hetedik mennyországnak" nevez. Az abszolút szabadság tudati állapotát jelképezi. Ezen a síkon az ember már felszabadult, mivel nem értékel már morálisan. G. I. Gurgyejev örmény tanító hangsúlyozta, hogy a morális elvárások ítélkezéshez vezetnek, amelyek viszont az életünket megnehezítő konfliktusokat szülnek.

A koronacsakra síkján már magunk mögött hagyjuk ezeket az értékeléseket és ítélkezéseket, ezzel pedig a Paradicsomba jutunk, mivel a Paradicsom olyan szellemi állapot, ahol nem különböztetjük meg a jót és a rosszat. Azzal, hogy az ember evett a tudás fájának a gyümölcséből, a dualitás világába került, és elveszítette a Paradicsomot. A koronacsakra szintjén feloldódik ez a dualitás, és elérjük a teljes szabadságot. A koronacsakra arra tanít meg, hogy annál könnyebb az életünk, minél több ítélkezést hagyunk el, és minél magasabb a tudatunk szintje. A koronacsakra a legmagasabban fejlett tudatot szimbolizálja. Tekinthetjük a Brahma, a Teremtő székhelyének is. Annak ellenére, hogy ehhez a síkhoz már nem tartoznak képek, mégis vannak rá vonatkozó képi ábrázolások, mint amilyen például a szentek glóriája. Ezt a nyitott koronacsakra sugárzásának tekinthetjük. Olvasgassa a szentek életét, hogy ráhangolódjon erre a síkra. A szentek messze előttünk járó archetipikus alakok, akiknek viszont emberi gyengeségeik is vannak. Erre a kettősségre a buddhisták azt mondják: Mindenkiben ott van a buddha-természet, de csak az igazi Buddhák tudnak erről, és úgy is cselekednek.Aki halálakor a legfelső csakrán keresztül hagyja el a testét, az a Védák és más szent iratok szerint rálép arra az útra, "ahonnan nincs visszatérés". Ez azt jelenti, hogy kiszabadul a születés és a halál körforgásából.

Az, hogy a koronacsakra szintjén az anyag és a szellem eggyé válik azt jelenti, hogy az anyag engedelmeskedik a szellemnek. Ezen a szinten tehát az ember szellemi erejével uralja az anyagot, így saját testét is.

Elméletileg ezen a síkon az ember már mestere saját gondolatainak, érzéseinek és a testének. Feladatait minden energiáját mozgósítva oldja meg, mégis nyugodt és békés marad.

Összefoglalva: a koronacsakra szintjén már nem félünk. felelősséget vállalunk a saját életünkért, és megbízunk belső hangunkban, intuíciónkban.

Koronacsakra fiziológiája:

A tobozmirigy a hipotalamusz felett és mögött található. Viszonylag ismeretlen és kevésbé kutatott mirigy, amely idős korban elmeszesedik.

René Descartes, a tobozmirigyet a lélek székhelyének tekintette.

A jelenlegi kutatások alapján a tobozmirigy a tájékozódási képességgel is összefügg, mivel reagál az elektromágneses mezőkre. Segítségével  találjuk meg a különleges erőhelyeket és megérezzük, hogy hol vannak számunkra kedvező, zavaró (földsugárzások) rezgések.

A legújabb kutatási eredmények szerint a téli depresszió a melatonin túltermelésre vezethető vissza, aminek a sötétség az oka. Emiatt hajlamosak depresszióra azok is, akik éjjel dolgoznak. Feltételezhető, hogy a hálózati áram elektromos mezőinek alacsony frekvenciája csökkenti az éjjeli melatonintermelést.

Betegségei:

• pszichózisok
• a személyiség elváltozásai

Az ezoterikus körök sejtései szerint melatonin a meditáció során is keletkezik, és a meditáló a koronacsakrán keresztül veszi fel a magasabb rezgésű világok impulzusait. A melatonin szimbolizálja a koronacsakra megnyílását és aktivitását. A teozófusok, mint például  Alice  A Barley feltételezik, hogy mesterek éjjelente találkoznak, így aki éjjel meditál, az a koronacsakráján keresztül fel tudja venni az ő bölcsességüket. A kutatók azt sejtik, hogy a melatonin meghatározza álmainkat is. A meditáción kívül álmunkban érzékeljük a legerősebben a belső hangunkat vagy a belső vezetőnket. Aki lezárja magát e bölcsesség vagy belső hang elől, netán visszaél ezekkel, annak számolnia kell a koronacsakra zavaraival, amely részben testi, de legtöbbször lelki zavarokban vagy pszichózisban mutatkozik meg.Ha valakinek hajlama van a pszichózisra, az semmiképpen ne meditáljon, és ne végezzen légzőgyakorlatokat. Ilyenkor a földelést kell megerősíteni, és a gyökércsakrával fontos foglalkozni.

• Parkinson-kór
• Alzheimer-kór
• Dementia
• Depresszió
• Epilepszia
• Öngyilkossági kísérlet
• Skizofrénia

Általános tanácsok a koronacsakra megerősítésére

• Meditáljon
• Vízualizálja a szivárványt, vagy a bíbor színt
• Képzelje el a jövőt
• Keressen megvilágosodott tanítókat

Egy kis kedvesség Tőlem, Nektek sok sok szeretettel

http://www.youtube.com/watch?v=0cMf19wKhB4&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=eyVVvJGo_MI

További kellemes hétvégét és kellemes pihenést MINDENKINEK!